Digitális történetmesélés

Akárcsak az IKT eszközöket, úgy a multimédiát is rengeteg módon lehet beépíteni egy oktatási folyamatba. A mai soron következő bejegyzés a digitális történetmesélésről szól.

A digitális történetmesélésben a diákok egy videóval, képsorozattal vagy animált diasorral mesélhetnek el szinte bármilyen történetet vagy mutathatnak be tartalmakat. Számos oldal is elérhető az interneten ezek elkészítéséhez, nagy részük ingyenes és csak regisztrációhoz kötött. 

A digitális történetmesélés egyik nagy előnye, hogy a diákok saját maguk készíthetnek egy új produktumot és olyan módon oldhatják meg a feladatot, amilyen kreatívan csak szeretnék, akár csoportokban is. Emellett az oldalak kezelő felületei nagyon egyszerűek, ezért sem a kor, sem a technológiai tudás nem lehet akadály. Én úgy gondolom, hogy ennek a feladattípusnak az egyik hátránya az időigényessége: akármennyire is egyszerű kezelni a felületet, akármennyire gördülékeny a közös munka, egy ilyen feladat hosszabb időbe telik, mint 45 perc. Ezért érdemes szerintem a digitális történetmesélést egy több tanórán át ívelő feladatnak vagy projektnek elindítani. 

Ahogy fentebb is említettem, a digitális történetmeséléshez több oldal is elérhető. Ezek például a Google Toontastic, a Storyboardthat, a Powtoon, a Prezi és a  Sway.

Digitális történetmesélés a nyelvórákon

A digitális történetmesélésről első azt gondolnánk, hogy csak történelem és irodalom órákon lehet használni, mert "akkor van mit elmesélni". De én ezzel nem értek egyet, kis kreativitással a nyelvórákon is maximálisan ki lehet használni ezt a feladattípust. 

Egy digitális történetmesélés feladat témája lehet például egy utazás elmesélése. Ha a tanulóknak lehetőségük nyílik egy angol vagy orosz nyelvű országba utazni, akkor egy ilyen prezentációval tudják a legjobban elmesélni. De egy ilyen előadás témája nem kell feltétlenül egy külföldi utazás legyen, lehet egész egyszerűen egy angol/orosz nyelvű színházi előadás, film vagy bármi más tartalma is. 

Eddig végig úgy írtam a digitális történetmesélésről, mint a diákok feladatáról. De valójában ezt a tanárok is alkalmazhatják. 

Az oktatók számára egy ilyen prezentáció ideális szemléltetőeszköz lehet az órai magyarázatok kiegészítésére. Magam is tapasztaltam nehézségeket a különböző nyelvek tanulásai közben az angol igeidőkkel vagy az orosz esetekkel, és akkor jól jött volna a segítség. Ugyan rengeteg papíralapú kiegészítőanyag érhető el a tanárok számára, a mai 21.századi fiatalokat tapasztalataim szerint jobban ragadja meg a technológia. Ha a tanulók egy meganimált, vizualizált videóban kapják meg a magyarázatokat, lehetséges, hogy könnyebben is értik meg az anyagot. Egy korábbi bejegyzésemben írtam a virtuális osztályokról, és azt gondolom, hogy ezek a "történetmesélések" (illetve ebben az esetben kiegészítőanyagok) is felkerülhetnek egy ilyen felületre. 

A PICRAT modell szempontjából a tanulók kapcsolata ezzel a feladattípussal mindenféleképpen Kreatív, hiszen egy teljesen új produktummal találkoznak. A tanárok felől ez vagy Átalakító, ha a diákok projektmunkájaként használjuk, vagy Kibővítő, ha segédanyagként alkalmazzuk.

(A bejegyzés forrásaként egy webináriumot néztem meg. Ebben az előadó részletezi is a prezentációkészítő oldalak használatát is, ezért mindenkinek ajánlom, aki kedvet kapott a feladathoz!)