A PICRAT modell
Hughes, Thomas és Scharber 2006-ban megalkottak egy 3 komponensű modellt, ami azt technológia oktatásba való integrálhatóságát kívánta szemléltetni. Ez volt a RAT (Replaces, Amplifies, Transforms, vagyis Helyettesít, Kibővít és Átalakít), ami azt határozta meg, hogy a hagyományos módszerek mellett mekkora teret engednek a technológiának.
Azonban Royce Kimmons később ezt egy 9 dimenziós mátrixra egészítette ki és így született meg a PICRAT (Passive, Interactive, Creative, vagyis Passzív, Interaktív és Kreatív ...)
Kimmons szerint ugyanis a technológiai integrációjában nem csak az a fontos, hogy a tanár hogyan alkalmazza a technológiát, hanem az is, hogy a diákok hogyan viszonyulnak ezekhez a munkafolyamatokhoz. A modell részletes szemléltetése magyarázattal itt elérhető.
Szerintem ez egy hatékony módszer és nagy valószínűséggel alkalmazni is fogom, mert egy egyrészt összekapcsolja a szövegértési és hallási készségeket, másrészt diákfejjel kicsit érdekesebbé és színesebbé teszi az órát, nem lesz olyan "könyvszagú" az a 45 perc.
Nekem segített ez a rendszerezés abban, hogy átlássam a technológiai integráció lehetőségeit és magam is elgondolkozhassam azon, hogy én ezeket hogyan tudnám alkalmazni.
Azonban Royce Kimmons később ezt egy 9 dimenziós mátrixra egészítette ki és így született meg a PICRAT (Passive, Interactive, Creative, vagyis Passzív, Interaktív és Kreatív ...)
 |
| Kimmons PICRAT modellje |
Kimmons szerint ugyanis a technológiai integrációjában nem csak az a fontos, hogy a tanár hogyan alkalmazza a technológiát, hanem az is, hogy a diákok hogyan viszonyulnak ezekhez a munkafolyamatokhoz. A modell részletes szemléltetése magyarázattal itt elérhető.
PA (Passive+Amplifies) - azaz a passzív kibővítés
A PA (vagy PK) a passzív kibővítés módszerét jelenti. Ez azt jelenti, hogy a tanár által alkalmazott technológia a az oktatást csak kibővíti, de még nem váltja fel teljesen és ezek közben a diákok még nem alkotnak aktívan valami újat, hanem egyenlőre csak figyelemmel kísérnek.
Mind az angol, mind az orosz tanítása közben kézenfekvő PA/PK módszer egy adott szöveg anyanyelvi kiejtésű hallása.
Tegyük fel, hogy a csoport már van azon szinten, ahol már nem kell egyesével elismételtetni velük a két szótagú szavakat, tehát mondjuk 11. vagy 12. osztályban vannak. Nekik már adható egy szépirodalmi mű rövidített változata vagy egyoldalas összegzése. Az elolvasás után azonban kibővíthetjük az szövegértési feladat hallásértéssel és az internetről (Youtube-ról, hangoskönyvről....) lejátszhatjuk nekik az adott szöveg felolvasását egy anyanyelvi beszélőtől. A magyar közoktatás töredékében vannak csak anyanyelvi tanárok, így a diákok nagy valószínűséggel nem egy autentikus akcentusú beszélőtől fognak tanulni. Ha a csoport valóban van már olyan szinten, akkor az olvasás előtt is lejátszhatjuk a felvételt, így tesztelve, hogy előzetes ismeretek nélkül mit értettek meg a tartalomból.
Szerintem ez egy hatékony módszer és nagy valószínűséggel alkalmazni is fogom, mert egy egyrészt összekapcsolja a szövegértési és hallási készségeket, másrészt diákfejjel kicsit érdekesebbé és színesebbé teszi az órát, nem lesz olyan "könyvszagú" az a 45 perc.
IT (Interactive + Transforms) - azaz interaktív átalakító
Az IT (vagy IÁ) módszerek esetében a diákok valamilyen módon ki is veszik a részüket a feladat végzésében, nem csak passzív módon megfigyelik azt.
Erre szerintem nagyon alkalmas a Memrise (https://www.memrise.com/) nevű szókincsfejlesztő ingyenes alkalmazás. Itt, egy gyors regisztráció után, bárki elkezdhet egy kurzust, amiben a szavakat többszöri ismétléssel lehet megtanulni, majd azokat saját magunkon ellenőrizni. A fejlesztők maguk is készítettek kurzusokat több nyelvre, de bármilyen felhasználó csinálhat saját maga is.
Tanárként el tudom képzelni, hogy egy angol vagy orosz szódolgozat előtt a már jól ismert kinyomtatott táblázat vagy fénymásolt szószedet helyett és Memrise csoport hozható létre, amiben az aktuális kurzus linkjét vagy QR kódját osszuk meg a gyerekekkel. A Memrise dekoratív és interaktív, ugyanakkor nagyon egyszerűen kezelhető. Emellett a tanári és tanulási hatékonyság sem vész el, mert a felület mutatja, hogy ki kezdett bele, illetve ki fejezte be a kurzust, így számon tartva a diákok aktivitását.
Erre szerintem nagyon alkalmas a Memrise (https://www.memrise.com/) nevű szókincsfejlesztő ingyenes alkalmazás. Itt, egy gyors regisztráció után, bárki elkezdhet egy kurzust, amiben a szavakat többszöri ismétléssel lehet megtanulni, majd azokat saját magunkon ellenőrizni. A fejlesztők maguk is készítettek kurzusokat több nyelvre, de bármilyen felhasználó csinálhat saját maga is.
Tanárként el tudom képzelni, hogy egy angol vagy orosz szódolgozat előtt a már jól ismert kinyomtatott táblázat vagy fénymásolt szószedet helyett és Memrise csoport hozható létre, amiben az aktuális kurzus linkjét vagy QR kódját osszuk meg a gyerekekkel. A Memrise dekoratív és interaktív, ugyanakkor nagyon egyszerűen kezelhető. Emellett a tanári és tanulási hatékonyság sem vész el, mert a felület mutatja, hogy ki kezdett bele, illetve ki fejezte be a kurzust, így számon tartva a diákok aktivitását.
Én személy szerint nagyon örültem annak, hogy hallottam a PICRAT modellről, mert ez a 9 elemű mátrix végre kicsit jobban elmagyarázta, hogy mit jelenthet pontosan a "digitális" vagy "interaktív" tanítás. Ahogy videóban is említették, ideálisan a CT (kreatív átalakító) felé kell mindenkinek törekedni, mert ez az a munkafolyamat az, amiben a diákok önállóan tudnak újat létrehozni. De lényeg, hogy az össze többi 8 módszer sem feltétlenül rossz, és ha csak passzív helyettesítő interaktív kibővítő munka teljesül, attól az óra még nem kihasználatlan.
Nekem segített ez a rendszerezés abban, hogy átlássam a technológiai integráció lehetőségeit és magam is elgondolkozhassam azon, hogy én ezeket hogyan tudnám alkalmazni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése